Hogyan rendezzünk selejtezőversenyt – versenyszervezői kisokos

A selejtező oldalon megtalálhatjátok a letölthető pdf-et a selejtezők megrendezésének feltételiről és a szabályokról. Úgy gondoltam jól jönne azért egy teljes leírás, mégis hogyan kell egy ilyen versenyt megszervezni és főleg lebonyolítani.

A Wizard versenyek szervezésének története 2004-re nyúlik vissza. Amerikában ekkor indult el a Wizfest nevű, USA és Kanada játékosainak részvételével megrendezett Wizard versenysorozat. Az Amigo kiadó 2008-ban Németországban rendezett először, az amerikai szabály átalakításával egy saját selejtezőversenyt, ami az országos döntőhöz vezetett. Mi ezt vettük át és alakítottuk a saját elképzeléseinkkel tovább.

Típus és létszám

Először is szükségünk lesz legalább 8 emberre. Ez a minimum létszám, amivel selejtezőt lehet rendezni, de természetesen minél többen vagytok annál jobb. 4-es és 5-ös asztalokra kell beosztani a játékosokat. Az a legideálisabb eset, ha néggyel vagy öttel osztható a létszám. A legrosszabb eset a 11 fős verseny, ezt lehetőség szerint kerüljük, mert ebben az esetben muszáj egy háromfős asztalt kialakítani. Ebben a tekintetben teljesen azonos a véleményem a németekével: 3-an nem jó a játék, versenyre meg még kevésbé. Az alábbi képen láthatjátok az asztallétszámok kialakítását adott számú versenyző esetén.

játékosszám 1-es asztal 2-es asztal 3-as asztal 4-es asztal 5-ös asztal 6-os asztal
11 4 4 3
12 4 4 4
13 5 4 4
14 5 5 4
15 5 5 5
16 4 4 4 4
17 5 4 4 4
18 5 5 4 4
19 5 5 5 4
20 4 4 4 4 4
21 5 4 4 4 4
22 5 5 4 4 4
23 5 5 5 4 4
24 5 5 5 5 4
25 5 5 5 5 5
26 5 5 4 4 4 4
27 5 5 5 4 4 4
28 5 5 5 5 4 4
29 5 5 5 5 5 4
30 5 5 5 5 5 5

Ha baráti társaságot rántotok össze a selejtezőre akkor zárt versenyről, ha klub szervezi, akkor nyílt versenyről beszélünk. Ha a klub jelzi, kéri szívesen meghirdetjük a selejtezőjét a honlapon, időponttal, a szervező elérhetőségével, hogy minél többen értesüljenek róla, részt vegyenek rajta, akár csak gyakorlási lehetőségként is.
Mindkét típusú verseny esetén némi dokumentációra van szükség a verseny előtt, közben és utána.

Dokumentáció

Mindkét típusú verseny esetén kapcsolat menüpontban megadott e-mail címre kérnénk egy ún. regisztrációs e-mailt. Ebben igazából csak annyit kell jelezni, hogy rendeztek egy versenyt. Megadni a szervező nevét, elérhetőségét (e-mail cím is elég), a verseny időpontját, nyílt vagy zárt voltát, illetve bármilyen megjegyzést ezzel kapcsolatban.

A partikat, ha van lehetőségetek nyomtatásra, másolásra akkor a letöltés oldalon megtalálható pontozólappal a legkönnyebb dokumentálni. Ha nincs, akkor természetesen írhatjátok a játékhoz mellékelt pontozólapra is. Az oldalunkon található pontozólap használata azért ajánlott, mert áttekinthetőbb, csak a lejátszandó leosztások szerepelnek rajta, a meccspontok is dokumentálhatók és az egy asztalon játszó versenyzők számától függően használhatók.

Wizard verseny pontozólap

Én úgy gondolom minden egyértelmű a lapon. Talán csak a meccspont és játékpont elnevezés lehet zavaró, de jobbat nem tudtam rájuk kitalálni. A játékpont az adott parti utolsó leosztása után kialakult pontot jelenti, amit a pontozólap utolsó sorába írtok, a meccspont pedig a helyezések alapján meghatározott pontszám.

A selejtezők végén a versenyszervező összegzi az eredményeket és azt elküldi nekünk az e-mail címünkre. Ha lehetséges, akkor szkennelt vagy fotózott pontozólapok elküldésével, ha nem, akkor írásban. A selejtező megtörténtének dokumentálására kérnénk csatolni egy plusz fotót a versenyről, ha lehetséges. Szívesen várunk ezen felül is fotókat a versenyről, ha van idő képeket készíteni közben.

Szabályok

A szabályokat úgy próbáltuk megalkotni, hogy minél jobban hasonlítson az országos bajnokság, illetve világbajnokság szabályaihoz, de emellett legyen egyszerű is, hogy könnyen értelmezhető legyen. Ha a selejtezők szabályában valami nem szerepelne, az természetesen a játék alapszabályai szerint játszandó. A szabályon végigmenve megpróbálom kiemelni a szerintem fontos részeket, illetve azokat, amik a játék alapszabályaitól eltérnek.

Játékidő: 45 perc. A Társasjátékos Olympián nagyon elhúzódott a Wizard verseny, ami persze több tényezőnek köszönhető, de a legmeghatározóbb, hogy nem volt időkontroll. Az országos bajnokságon és a világbajnokságon is le kell játszani egy 10 leosztásos partit, azaz egy kört 45 perc alatt. A világbajnokságon mérik az időt, ha a szervezők úgy látják, hogy egy asztal nem végez 45 perc alatt, akkor odamennek 5 perccel az idő lejárta előtt és figyelmeztetik, megsürgetik a játékosokat. Ha kifutnának az időből, akkor 1 perc alatt be kell fejezni a partit, ha ez nem sikerül, akkor az abban a pillanatban meglevő állás lesz a végeredmény. A szabályba is ezért került bele ez a kitétel, mert a játékosoknak jobb már a selejtezők alatt megszokniuk ezt az időkontrollt. Ne próbáljatok kiszámolni mindent, amúgy sem lehet! 🙂

Ültetés. A szabályban nincs semmilyen rendszer meghatározva, hogyan ültessük fordulónként a játékosokat az asztalokhoz. A legegyszerűbb a véletlenszerű ültetés, arra azért figyelve, hogy ugyanazokból a személyekből álló asztal kétszer ne forduljon elő. Ha van idő rá, kézzel akár svájci párosítás is megoldható, azaz az azonos meccsponttal rendelkező még egymással nem játszott játékosokat ültetjük egy asztalhoz. Jelenleg nincs tudomásom hazai párosítóprogramról, de ha minden igaz a Mensa tagjai dolgoznak rajta. Esetleg, ha valaki tud 4-5 fős párosítóprogramról, ami elérhető megköszönném ha megosztaná velünk.

Fordulók száma. A minimum elvárás a három alapforduló, de nagyobb létszám esetén, illetve ha a játékosok ráérnek, akkor minél több forduló, esetleg középdöntő, döntő lebonyolítása ajánlott az igazságosabb végeredmény eléréséhez.

Leosztások száma. A Társasjátékos Olympián többen meglepődtek, hogy miért csak 10 leosztást játszanak. Ez egyrészt az asztalok kiegyenlítése miatt van. Így az adott asztal, legyen 3, 4 vagy 5 fős mindig egységesen 10 fordulót játszik. Illetve azért találhatták ki, hogy néhány kevés lapos kört kivegyenek a játékból, amiben ugye nagyobb a szerencsefaktor.

Jóslás. A jóslás sorban történik, az osztótól balra ülővel kezdve és vagy a kanadai vagy a +/- szabályt alkalmazva.

Pontozás. Az egyszerűség kedvéért a döntetlent a selejtezők esetén nem döntjük el (a világbajnokságon mindenképpen eldöntik). Azonos pontszámmal végzők azonos meccspontot kapnak és kimarad utánuk a következő pont, ha ketten értek el döntetlent. Ha hárman, akkor helyezés utáni két pontot nem osztjuk ki értelemszerűen (pl. három első helyezett esetén, háromszor 45 pontot osztunk ki köztük, az utánuk következő pedig 10 meccspontot kap).

Végeredmény. Ha az adott versenyen nem rendeznek középdöntőt, illetve döntőt, akkor az alapszakaszokon elért meccspontok összegzése adja a végeredményt. Döntetlen meccspont esetén a szerzett játékpontok összege dönti el a helyezéseket. Középdöntő és döntő rendezése esetén a döntő végeredménye jelenti az első négy helyezett sorrendjét, a többi helyezést az alapszakaszban elért eredmények adják a korábban leírt szerint.

Ha ezen írás után is bármilyen kérdés merülne fel, esetleg hibát találtok a pdf-ben nyugodtan írjatok akár itt hozzászólást vagy a kapcsolat oldalon található e-mail címre levelet és válaszolunk.

2 hozzászólás “Hogyan rendezzünk selejtezőversenyt – versenyszervezői kisokos

  1. SG a cikk szerzője

    Amerikában szeretik a hatos asztalt, úgy tűnik Európában kevésbé. 🙂 Igazából hatan kb. annyira lutri a játék, mint hárman főleg a sok kis lapos kör miatt. Részemről mégis inkább hatan játszom szívesebben, mint hárman.

Hozzászólás a(z) SG bejegyzéshez Kilépés a válaszból