Az idei Wizard világbajnokságon három magyar játékos képviselte hazánkat. Simon Róbert országos bajnokként, Lencsés Ákos az országos verseny második helyezettjeként juthatott ki, míg Pólya Antal a tavalyi vb szabályok alapján azzal vívta ki a jogot a versenyzésre, hogy bejutott a tavalyi vb döntőjébe. Mindhármuktól kértem egy rövid élménybeszámolót a rendezvényről, ezekből fogok az alábbiakban szemezgetni, idézni.
A Wizard játék nyolcadik világbajnokságát Rigában, Lettország fővárosában rendezték. Nagyon szuper apropó adta a helyszínt, az első ízben megrendezett BaltiCon 2 napos társasjáték-fesztivál, amit a Lett Nemzeti Könyvtár épületében tartottak. Ákos elmondása szerint a fesztivál fő vonalát a versenyek adták, a Wizard világbajnokság mellett az Aranyásók vb-t és a balti országok Catan bajnokságát is itt tartották, sok más egyéb verseny mellett.
A szállásról és ételekről Ákos és Robi is dicsérően beszélt, az én eddigi saját tapasztalataim is nagyrészt pozitívak etéren. A verseny szervezéséről viszont már inkább negatívan nyilatkoztak a résztvevőink. Antallal már három ízben volt szerencsém vb-n részt venni és tudom, hogy neki mennyit jelent a normális versenyterem. Athénban egy világos, csak számunkra fenntartott levegős, jó klímájú teremben volt alkalmunk játszani, míg Rigában az alagsorban minden versenyt egy légtérben rendeztek, ami 180 embernél már nem volt éppen ideális. Az, hogy azért kezdődött a verseny csúszással, mert nem volt elég szék nem dicséri a szervezők előrelátását.
Ákos írásából idézek: A szervezők nem hoztak jelölőzsetont, így a világbajnokságon a pénztárcákból előkerült eurócentekkel és/vagy papírfecnikkel kellett jelölni a jóslások számát. A verseny közben is a felmerülő szabálytalanságokat meglehetősen lazán kezelte a versenybíróság. (Mentségükre legyen mondva, a szervezők közül többen lebetegedtek a verseny előtti héten.) Érezhetően nehezükre esett párhuzamosan odafigyelni a Wizard és az Aranyásók versenyre, szerencsésebb lett volna külön rendezői gárdával lebonyolítani a két bajnokságot.
A verseny közben Gyöngyösi Gábortól, a Piatnik hazai vezetőjétől kaptam az infókat és a legnagyobb meglepetést a német szervezők az asztalbeosztással szerezték számomra, ugyanis a 25 résztvevőt nem 5 darab 5-ös asztalra osztották, hanem 1 db 5 és 5 darab 4-es asztalt alakítottak ki. Athénban anno a 13 főt is az érdekes 3 db 3-as és 1 db 4-es asztal változattal sokkolták, de ott a párosító programra fogták az érdekes megoldást. Én úgy gondolom szerencsésebb, ha mindenki egyenlő esélyeket kap egy versenyen, ha ez megoldható. Nemcsak az ötös asztal nehezebb volta, de az is zavaró ilyenkor, ha valaki 4-es játék után kerül 5-ös asztalhoz, utána újra 4-es jön ez kicsit megkavarhatja az embert, ha nem tud gyorsan alkalmazkodni. Nem tartom szerencsésnek, hogy ezt a kiosztást választották, mégha a döntő mindig 4-es is.
Először alkalmaztak a szervezők svájci párosítást, ez Ákos szerint jó volt, mert így 4. utolsó alapforduló előtt a 25 játékosból még 15-en reménykedhettek a döntőt érő első 4 hely valamelyikének elérésében. Mindhárom magyar játékos az első 15-ben szerepelt ekkor, sajnos csak Robinak sikerült végül döntőbe kerülnie.
Robi szavai a versenyről:
Az elődöntő általam játszott asztalaira kivétel nélkül jellemző volt a laza kötetlen stílus a versenyzők 1-1 szép manőver után tiszta szívből gratuláltak a szép játékért. Amikor valaki hibázott azt közösen nem kioktatva volt, hogy meg is beszéltük és levontuk belőle a tanulságokat. A négy lejátszott asztalból egynél kellett csak változtatnom a megszokott játékstílusomon mivel két játékos folyamatosan túlvállalta magát és ezt az ezt figyelembe véve kialakított mondásaim nem lettek teljesíthetőek általában rajtam maradt a plusz ütés, amit ők vállaltak, de nem tudtak teljesíteni. Emiatt a negyedik osztás után stratégiát váltottam a bizonytalan ütés számnál mindig a fölötti értéket választottam valamint bátran rámondtam a magasabb ütésszámot akkor is, ha ők előttem már sokat vállaltak. Ezzel a váltással azt az asztalt sikerült megnyerni. Miután az asztalokon befejeződött az utolsó forduló utolsó asztalának játéka is következett az eredményhirdetés. Egy 20 perces összegzési idő után közzétették az eredmény listát amiből kiderült számomra hogy a 2. helyen kerültem be a négy fős döntő asztalra. Ez volt az a pont ahol az addigi laza kötetlen stílus egy kicsit megváltozott. Érezhető volt a levegőben, hogy most már van tétje a játéknak több játékos kifejezetten mérges volt magára, ha nem sikerült a vállalása. Őszintén megmondva én is elkezdtem izgulni ami amúgy ram nem jellemző állapot. Mindemellett a döntőben sem egymást hibáztatták a játékosok a hibákért valamint ritkán hagytak rá másra ütést csak azért, hogy tönkretegyék a játékát. Az viszont az egész döntőre jellemző volt, hogy mindenki hasonló tudású játékos. Nem voltak túlzó licitek nem voltak nagyon szerencsén alapuló megúszós szituációk. Mindenki célirányosan ment a saját mondásszáma felé. Persze a játékot, mint mindig itt is bizonyos részben a szerencse irányította az osztáskor kézbe kerülő lapok erőssége nagyban befolyásolta a játék lehetősségét mindenkinek. Sajnálatos módon a döntőre az én szerencsém, ami a selejtezőkön még mellettem ált elpártolt tőlem es a leosztások nagy részében csak töltelék lapokat kaptam amivel sajnos nehéz volt a tippelés is és az is hogy a kötelező bukó ne nálam landoljon, az asztal irányításáról nem is beszélve. Ettől függetlenül töretlenül és tudásom teljes bedobásával próbáltam helytállni, ami 20017 Wizard-vb döntő asztalán a 4. helyezéshez volt elég. Számomra ez is nagy eredmény főleg az első vb részvételemet tekintve. Azt tudván, hogy a szerencse forgandó, ha 2018-ban a vb-n ismét mellém áll és kitart a döntő asztalra is akár jobb helyezés elérése is reális célnak tűnik!
Ákos 15., Antal 17. helyen fejezte be a versenyt. A versenyt Ingaz Punz nyerte meg, ezzel Beate után újabb világbajnoka lett az osztrák Punz családnak.
Amit Antal még kiemelt és én is meg tudom erősíteni korábbi vb-kről, hogy előfordul egy-egy játékosnál a másik kipécézése. Véleményem szerint jó stratégia a háttérben maradás és a kevésbé figyelemfelkeltő viselkedés. Persze Antalnak nincs könnyű dolga, mert a sok vb szereplés miatt a játékosok már ismerik és kiemelt figyelmet fordítanak rá.
Ákos összegzése:
Nagyon jó hangulatú, barátságos, a „hivatalos” játékidő mellett is játékokkal töltött napokat töltöttünk Lettországban. Köszönjük a magyar Piatniknak az itthoni bajnokság szervezését és a versenyzők támogatását.
Robi záró gondolatai:
Összességében mindenkinek csak azt tudom javasolni, hogy gyakoroljon otthon valamint minél több rendezvényen és versenyen, mert ott mindig más a hangulat, mint otthon a családdal. Amikor pedig már a tudása megvan ahhoz, hogy nyerjen tapasztalt játékosokkal szemben is akkor kívánom mindenkinek, hogy az a kicsi szerencse is álljon mellé, ami kell ahhoz, hogy kvalifikálja magát a vb re. Ugyanis a vb-n játszani mindenkinek egy életre szóló emlék lesz, abban biztos vagyok!!