Harmadik alkalommal került be a Társasjátékos Olympia versenyszámai közé a Wizard és másodszor dőlt el a Lurdy Házban ki a legjobb varázsló olimpikon.
A tavalyi beszámolómat azzal zártam, hogy zajos volt a helyszín, nos idén külön termet kaptak a versenyzők, ezért e téren sokkal nyugodtabb körülmények között játszhattak a résztvevők. Az asztalok is jobbak voltak, bár a terítőnek kitalált papír nem igazán volt szerencsés, de a szálkás fa asztalnál azért jobb. 29-en álltak végül rajthoz, ezzel pedig az országban idáig megrendezett legnagyobb Wizard versenyről beszélhetünk, köszönhető ez a Gémklub szervezőjének, Kohári Zsoltnak és a Mensa játékosainak, akik a szervezők előre kitalált versenyegybetolós megoldását „kijátszva” a Carcassone döntőt átidőzítve rajthoz álltak a Wizardban is.
Három alapforduló után most egyetlen négyfős döntőt játszottak a versenyzők. A párosításért e sorok íróját lehet elővenni. Írtam egy kis egyszerű párosító programot, ami olyan párosítást próbál készíteni, amiben minél kevesebb pár szerepel, azaz a versenyzőket úgy próbálja elosztani, hogy minél kevesebbszer vagy egyáltalán ne kerüljenek ugyanazon a játékosok ugyanarra az asztalra. Persze nem tud figyelni a férj-feleség és az egy klubból való játékosok jó elosztására. Sokan felvetették, hogy miért nem svájci rendszert alkalmazunk. Először is úgy gondolom Wizardban bárki bárkit le tud győzni, főleg azok közül, aki versenyre adják a fejüket. Másrészt a különböző létszámú asztalok miatt is nehézkes a svájci kivitelezése, illetve nemigazán megoldható, hogy ne is kerüljön össze az, aki már játszott, de az azonos pontúakat azért mégis egy helyre osszuk be. Ha lesz időm azért valószínűleg írok egy ilyen programot is. Aztán majd lehet a versenyélményeket összehasonlítani.
A verseny előtt úgy gondoltam, hogy 29 játékos esetén a döntőbe jutáshoz maximum egy hiba engedhető meg, azaz két első és egy második hely muszáj lesz a végső négy hely eléréséhez. Végül nem tippeltem nagyon mellé, mert a negyedik helyen bekerült játékos két első és egy harmadik hellyel jutott be. Egy 100%-os teljesítmény volt a döntő asztal előtt. Az ötös asztal némileg persze érződött, ugyanis a döntőbe kerültek közül hárman nem játszottak ötfős asztalon az alapfordulókban. A létszám mindig sarkalatos pontja a Wizard versenyeknek, mert ha nem tudjuk hasonló létszámú asztalokra rendezni a résztvevőket, akkor nem teljesen kiegyenlítettek a feltételek.
A döntőbe végül Csányiné Pataki Eszter, Faragó Sándor, Fronek Tünde és Vodicska Ferenc jutottak. A döntő izgalmát nem az első helyért folytatott harc hozta, hanem a második hely megszerzése volt a kritikus. Feri magabiztosan, jó lapokkal már az utolsó 3 leosztás előtt elég nagy előnybe került, onnantól csak tartania kellett azt. Sanyi az első helyért folytatott harcában kicsit túl sok kockázatot vállalt a játék közepén és harmadik helyre szorult, az utolsó leosztásban 170 ponttal állt Eszter mögött, aki 280 ponttal indult neki az utolsó körnek. Sanyi 7-et mondott minden mindegy alapon, Eszter ha hozza a bemondását, akkor maradt volna második, de végül rontott és Sanyi vele szemben teljesítette a hetes mondását és így Feri mögött behúzta a második helyet. Tünde a döntőbe jutástól annyira elvarázsolódott, hogy nem is igazán tudott már koncentrálni a végős összecsapásra. 🙂
A négy döntősről röviden. Feri tulajdonképpen megvédte az olimpiai címét, hisz tavaly is ő győzött. Ez Wizardban szinte hihetetlen eredmény, le a kalappal. Annyit azért tegyünk hozzá, hogy az alapfordulókban volt egy színtévesztése, ami világbajnoki versenyen komoly büntetést von maga után, amivel lehet éppen lemaradt volna a döntőről. Sanyit, aki ismeri tudja, hogy az utolsó kör a kedvence, nagyon jó százalékban hozza ezeket és most is ez segítette az előkelő helyezésig, nála annyit tudok hozzátenni, hogy az alapfordulók egyikben, amiben összekerültünk hihetetlen jó lapja volt, talán minden körben kapott fehér lapot, de persze a jó szerepléshez a Wizardban szerencse is kell. Eszter döntőbe jutásának külön örültem, mert előző nap azt fejtegette nekem, hogy nem tud előrelépni a játékban. Remélem ez elég bizonyíték volt, hogy tud ő igazán jól wizardozni. Úgy látom az ő erőssége a nagy bemondások jól teljesítése. Tünde nekem értetlenkedett a végső forduló előtt, hogy nem tudja, hogy juthatott a döntőbe. Ha a kishitűségét le tudja vetkőzni és élni tud a lehetőséggel, akkor még bőven lesz mit keresnie ebben a játékban. A sok rutinos wizardos között szépen helytállt.
Örültem annak, hogy úgy éreztem jóval gyorsabban pörögtek a fordulók, van javulás a sebességben, de még mindig van hova fejlődni. Ami viszont mindenképpen megemlítendő a negatívumok oldalán az a színtévesztés nem egyszeri megjelenése. Többen kérdezték tőlem mi a retorzió a vb-n ebben az esetben. Én csak úgy emlékezetből mondtam egy rossz számot, de most ide beírom a pontos szabályt:
Ha a játékos nem követi a kijátszott színt és rosszat rak az ütésbe, de mielőtt az utána következő játékos rakna ezt észreveszi és korrigál, akkor nincs retorzió.
Abban az esetben, ha ez később derül ki, akkor -120 játékpontot kap a hibázó játékos.
Ha bizonyítható, hogy a játékos ezt direkt, szándékosan tette, akkor kizárható a játék további részéből, ezt a világbajnokság bírája ítéli meg.
Kérem a játékosokat, hogy erre figyeljenek, mert a magyar bajnokságon én úgy gondolom muszáj lesz ezt a szabályt alkalmazni, mert sok múlhat egy ilyenen.
Összességében egy jó kis verseny volt, ahol sok új arcot láttam, remélem máskor is rajthoz állnak majd és selejtezőversenyeket szerveznek a közösségükben. Köszönet a szervezőknek a lebonyolításért.
Gratula Eszternek a 8-as bemondás teljesítéséhez! Meg Sanyinak a 7-eshez. ob-ken eddig 7 a rekord!
Nagyon köszönöm! Nagy élmény volt! 🙂